A Magyarország – Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program végrehajtására az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési időszakában kerül sor. A Program intézményi struktúráját Magyarország és Szerbia közös döntés alapján ún. „megosztott irányítási rendszerben” hozta létre.

Magyarország és Szerbia között 2003-ban kezdődött a határon átnyúló együttműködés a Magyar-Szerb Kísérleti Kisprojekt Alap (KKPA) keretében a Magyar Nemzeti Phare Programban. A KKPA célkitűzése a people-to-people tevékenységek támogatása volt, mely a magyar-szerb határ mentén lévő non-profit szervezetek intézményfejlesztését támogatta, valamint a lehetséges pályázók felkészítését a jövőbeli INTERREG támogatási lehetőségek fogadására... A Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok szerteágazó feladatkörének markáns eleme a különböző szervezeti- és szakterületi projektfejlesztő (projekt előkészítés, pályázatírás és kapcsolódó tevékenységek, beleértve a mérnöki és egyéb műszaki munkákat) és bonyolítói (közbeszerzés, menedzsment, audit és egyéb jogi tevékenységek) feladatok... ... A vízrajzi és geodéziai mérések egy folyóval kapcsolatban sokféle célra használhatóak. Az előző ismertetésből látható, hogy ezek közül jelenleg a HEC-RAS modell működtetése az egyik legfontosabb. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az árvizek előrejelzésének és nyomon követésének a vízállás mellett másik legfontosabb paramétere a vízhozam. A tervezett projekt célja, hogy árvízmentes időben a modell futtatásához szükséges adatokat előállítsa, árvíz alatt pedig a védekezést segítő mérések nagy számban elvégezhetőek legyenek... A Dél-Alföld két hasonló jellegű vízfolyása a szerb és a magyar oldalon kiválasztott mintaterület csatornája. A szerb oldalon a Jegricka folyó, a magyar oldalon a Kurca-főcsatorna hasonló körülmények között lévő vízfolyások. A környező mezőgazdasági művelésű és lakott területekről folyamatos tápanyag-terhelést kapnak, mely feliszapolódást okoz és a vízminőség romlásához vezet. Egyúttal az utóbbi időszak környezetvédelmi szempontú elvárásai jelentősen megszigorodtak... Magyarország az EU tagállamaként, kötelezettséget vállalt az EU Víz Keretirányelv végrehajtására. Szerbia számára szintén fontos a Víz Keretirányelv rendelkezéseinek betartása, mivel az országnak célja az EU csatlakozás. Az Irányelv céljainak elérése érdekében vízgyűjtő-gazdálkodási tervek határozzák meg részletesen a szükséges lépéseket. Az egyre gyakoribbá váló éghajlati szélsőségek és a hidro-klimatikus veszélyek következményei miatt azonban a jövőben a vízgazdálkodás tervezése a jelenleginél sokkal komplexebb megközelítést igényel... Az extrém vízgazdálkodási eseményekhez kapcsolódó összehangolt intézkedések támogatása valósul meg az Európai Unió finanszírozásában. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul meg, több mint 1,1 millió Euró összköltségből... A magyar-szerb közös érdekeltségű vízi határátkelőhely kialakítása az Európai Unió támogatásával, a Magyar Állam társfinanszírozásában valósul meg, a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, több mint 1,5 millió Euró összköltségben... A projekt célkitűzése a vízgazdálkodás javítása Magyarország vízhiánnyal egyik leginkább sújtott térségében, a Duna-Tisza közi homokhátságon, az ország D-i területén. A térségben alapvető fontosságú a felszíni vízkészletre alapozott vízpótlás megteremtése, hiszen jelenleg a felszíni és felszín alatti vízforrások nem elegendőek a mezőgazdasági tevékenység és a lakosság mindennapi életével kapcsolatos egyéb tevékenység folytatására, gyakori a vízhiány... A projekt célja a magyar-szerb program beavatkozási területén a klímaváltozással együtt járó vízgazdálkodási szélsőségekhez (vízbő- és vízhiányos időszakokhoz) történő alkalmazkodás elősegítése, valamint a kedvezőbb vízgazdálkodási feltételek megteremtésével (belvízvédelem javításával) a térség népességmegtartó képességének növelése... A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban alakulnak ki olyan szélsőséges időjárási helyzetek, melyek komoly hidrológiai veszélyt jelentenek. Ezen veszélyek közül az aszály és a belvíz mind területi kiterjedését, mind agro-ökonómiai hatásait tekintve a legjelentősebb, valamint az a két hidrológiai veszély fenyegeti leginkább a határon átnyúló régió fenntartható fejlődését. Az eddigi kezdeményezések és fejlesztések jelentős előrehaladása ellenére a kockázatok becslése és mérséklése operatív szintre még nem jutott el. Mivel ezen veszélyek és kihívások regionális jellegűek és azonos mértéken érintik mind a Dél-Alföldet, mind a Vajdaságot, a problémák megoldása is szoros határon átnyúló együttműködést igényel...