Kezdőlap | Megemlékezések | 2013. évi megemlékezés
A Szegedi Nagyárvíz megjelenése a művészetben

Az 1879-es Szegedi Nagyárvíz rövid története
Előzmények

A történelem során szinte minden nagy katasztrófának voltak előjelei, a Szegedi Nagyárvíz bekövetkezését a következő történések segítették elő:
Kedvezőtlen társulás a Pallavicini uradalommal
Szeged városa kedvezőtlen árvízm entesítő társulásba került a Pallavicini uradalommal. E miatt aránytalanul nagy költséget volt kénytelen magára vállalni. Ez az ellentét folyamatos vitákat generált a két fél között, Szeged városa pedig nem volt képes saját erejéből a töltések fenntartására.
Vízjárás
A folyó vízgyűjtő területén nagymennyiségű vízkészlet halmozódott fel, amely csapadékkal és gyors felmelegedéssel társult.
A Tiszán a megelőző kisebb árhullámok telítették a főmedret, a mellékfolyók árhullámai erre a telt mederre futottak rá és okozták az árvizet.
Jégtorlasz
Az algyői vasúti hídnál jégtorlasz alakult ki, amely ugyan később megindult, de a vízszint ez után sem csökkent.
Elégtelen műszaki kivitel
A töltés építések műszaki kivitele nem volt megfelelő, egyrészről a hiányos geometriai méretek (a töltés korona szélessége 2-3m volt), a tömörítetlen göröngyök beépítése és a földművek alap nélküli kiépítése nem tette alkalmassá a rendszert a magas és tartós vízszintek tartására.
A töltések vonalvezetése sok helyen keresztezte a hullámtérben kialakult áramlási vonalakat, így mesterséges akadályként is funkcionáltak. Elégtelen műszaki vezetés
Szeged városa a Percsorai Ármentesítő Társulathoz tartozott, amelynek kormánybiztosa (Kendne Kanut) ritkán tartózkodott Szegeden, és nem is állt hivatalának magaslatán.


Az árvíz pusztítása

A fővédvonal töltés szakadása Március 5-én következett be Petresnél.
A városházán tanácskozóknak boldogan vitték a hírt, hogy a Tisza elkezdett apadni, azonban Taschler József főkapitány jelezte, hogy mivel továbbra is csapadékos volt az időjárás, így a vízszint csökkenést csak töltés szakadás idézhette elő.
Később ez be is bizonyosodott: az új hírek szerint Petres mellett elszakadt a töltés. A történetírás szerint a tanácskozók közül senki sem tudta merre van Petres, úgy gondolkodtak, hogy ha a bal-parton, akkor Szeged megmenekülhet, amennyiben a jobb parton, úgy hatalmas veszély közeleg.
Petres –sajnos - a Tisza jobb partján fekszik, csak úgy, mint Szeged. A kiömlött árvíz szinte azonnal elérte Dócz községét.
Március 6-án reggel a Sövényházi töltés szakadt át.
Március 7-én a Macskási és a Szeged-Alföld vasúti vonal töltése szakadt el.
A Macskási átömlés Dorozsma és a Rókusi városrészt veszélyeztette, a Szeged-Alföld vasútvonal töltése viszont Algyő és Tápé községet mosta el.
A várost már teljesen körbe vette az árvíz, ezért a temesvári műszaki ezred katonái átmetszéseket hajtottak Március 8-án Tápé mellett, illetve a Maty-ér hídjánál március 9-10én, hogy a kiömlött árvizet visszavezessék a főmederbe.
E közben a várost övező töltéseken elkeseredett küzdelem folyt, azonban mindennek ellenére a Szeged-Alföld vasút vonalon az erős szél hatására, mint egy 100 m hosszban töltés szakadás következett be. Ennek hatására Szegedet elöntötte az ár.


A szegedi katasztrófa megjelenése a művészetben

Mikszáth Kálmán és a Nagyárvíz

A Szegedi Nagyárvíznek hatalmas jelentősége volt egyik nagy írónk, Mikszáth Kálmán ismertté – és elismertté - válásában.
Mikszáth Kálmán Nógrád megyéből érkezett Pestre, ahol rendületlenül próbálkozott írói vénájával színre lépni mégsem sikerült, ami miatt még feleségétől is el kellett válnia (később aztán újra összeházasodtak). Szegénységben élt Pesten, csaknem 5 évig.
Ebben az időben keresett Enyedi Lukács, az akkor induló Szegedi Naplóhoz, megfizethető tehetséget. A szerkesztő ismerte Mikszáth addigi írásait, tudta, hogy tehetség, amelyre a Szegedi Naplónak szüksége van, ugyanakkor a szegénységben tengődő írónak, nincs sok választási lehetősége.
Mikszáth és a szegedi közönség egymásra talált, és kölcsönösen kedvelték egymást, hála az író ízes humorának és sikeres műveinek (pl.: A jó palócok).
Az országos és európai ismertséget azonban Szeged legnagyobb katasztrófája, az 1879-es Nagyárvíz hozta meg. Az árvízről 12 napon át írta a Szeged pusztulása c. riport sorozatot, amely megismertette Európával Szeged történetét. Írásai így segítették, hogy az elpusztult város később jelentős segítséget kapjon Európa különböző nagyvárosaitól.
A riport sorozat sikere
A riport sorozat sikerének több oka is volt:
Személyesen jelen van az árvíz minden helyszínén: a töltéseken és a városházán is.
A tragédia hangulatát humorral tudja feloldani.

Kimondja a szegediek gondolatait - az elégtelen műszaki és kormányzati vezetést gúnnyal illeti, Lukács György miniszteri tanácsost például így említi riportjában:

„Lukács György arca olyan alakú, mint egy körte. S ha az emberiség elmondhatja, hogy egy alma miatt lett szerencsétlen, Szeged egy körte miatt lett az. Homloka magas, de csak a hajdeficit teszi azzá. A feje búbján egy nagy dudorodás van, egy töltés alakú kidomborodás fut végig. Tisza Kálmán valószínűleg ebből eszelte ki, hogy akinek a fején is ilyen gát van, az lesz a legkülönb ember a szegedi gáton.”

Más részről viszont az önfeláldozó kubikusokat, cölöpverőket stb. felmagasztalja.


Az árvíz megjelenése a festészetben

A 19.sz. végén a vezető stílus irányzat a Történelmi Romantika.
Stílusában (nyugtalan fény és árnyjáték jellemzi).
A kor festészeti technikája az akadémista festészet, amely tehát nem stílus irányzatot, hanem technikát jelent.
A korabeli magyar festők Ny-Európában tanultak: Bécs, Róma és München akadémiáiban.

Az akadémista festőkre a következőek voltak jellemzőek:
  • Mesterséges fény
  • Tűhegyes ecsetkezelés
  • Barna háttér
Mindezen jegyeket megfigyelhetjük az alábbi festményeken.


Petrovics László: A Szegedi árvíz 1879 (festmény részlet)

Petrovics László: A Szegedi árvíz 1879 (festmény részlet)
Petrovics László: A Szegedi árvíz 1879 (festmény részlet)
Roskovics Ignácz: Ferenc József az árvíz sújtotta Szegeden

Roskovics Ignácz: Ferenc József az árvíz sújtotta Szegeden
Roskovics Ignácz: Ferenc József az árvíz sújtotta Szegeden
A képre jellemző a karakterisztikusság: jól felismerhető polgárok, polgármester és központi személyként Ferenc József császár látható. A kültéri téma miatt az akadémistákra jellemző sötétbarna háttér nem annyira szembeötlő.

A festményen tömegjelenetet ábrázolt a festő, amely dekomponáltan, asszimetrikusan helyezkedik el, amely nyugtalanságot, szorongást sugároz.


Greguss Imre: A Szegedi árvíz

Greguss Imre: A Szegedi árvíz
Greguss Imre: A Szegedi árvíz
A festményen kevésbé karakterisztikus, annyiban, hogy nincs prominens személyiség a képen. Epikus, leíró jellegű, amely a tragédiát mutatja be: a pap beszél a szorongó tömeghez, katonák végzik a dolgukat: egy fiatal nő hulláját emelik ki a vízből. A kandeláber leírja a víz magasságát.


A festményekről általánosan

A festményekről általánosan elmondható, hogy részletesen leírják a történetet, azonban művészi értékük viszonylag kicsi. A képek azonban elárulják készítőik magas szakmai tudását.
Mindenképpen meg kell említenünk még Csontváryt, aki részt vett az árvízvédekezésben. A megtapasztalt borzalmak olyan érzelmi sokkot okoztak neki, amelyek későbbi munkáira is hatással voltak.





Zichy Mihály érem tervezete

Zichy Mihály éremtervezete
Zichy Mihály ekkoriban külföldön élt, de foglalkoztatta hazája sorsa. Szeged megsegítésére érem tervezetet készített és ajánlott fel a magyar kormánynak: a Szegeden segítő európai polgárok kapták volna a magyar államtól, a segítség elismeréséül, azonban a császár hű magyar vezetés nem kívánt élni a lehetőséggel.

A képen 3 nő alak található akik a hullámoktól ostromolt magaslaton helyezkednek el: Az egyik álló nő Magyarország, a másik Franciaország, aki palástjával oltalmazza a magába roskadt Szegedet jelképező nő alakot. A felirat pedig Franciaországnak mond köszönetet.
 
Segesdy György - A Szegedi árvízi emlékmű - 1979

Segesdy György - A Szegedi árvízi emlékmű - 1979
Az absztrakt emlékmű az 1879-es Szegedi Nagy-árvíznek állít emléket és Segesdy György alkotása.
A lecsupaszított mértani formák, ívek, valamint fém anyaga emlékeztetnek a vízre.
A kompozíciója obeliszk jellegű, amely az ó-korban a nap tiszteletére készült, most a víz tiszteletére emlékeztet.
A fém alkotás körül fekete gránit tömbökbe vannak vésve mindazon városok nevei, amelyek segítettek a pusztítás utáni újjáépítésben.
 
Források:


Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Perjés Gáborné középiskolai tanáromnak a segítségért, amelyet a festmények jellemzéséhez kaptam!
 
Kelt: 2013. március
Máriás Ferenc
Valid XHTML 1.0 Transitional
Kezdőlap | Elérhetőségeink | Honlaptérkép