Kezdőlap | Megemlékezések | 2009. évi megemlékezés
2009. évi megemlékezés a Szegedi Nagyárvíz 130. évfordulóján
Köszönteném a kedves egybegyűlteket az 1879-es Szegedi Nagyárvíz 130. éves évfordulójának ünnepségén.
Igen megtisztelő számomra, hogy ezen alkalommal én tarthatom az ünnepi megemlékezést.
Előadásomban a 130 évvel ezelőtti árvízi katasztrófát más szemszögből, jelenlegi tanulmányaim és az Igazgatóságnál betöltött munkaköröm, tehát a környezetvédelem és a hozzá kapcsolódó egészségügy szemszögéből próbáltam megközelíteni.

A 130 évvel ezelőtti csapadékos, nehéz télen újabb és újabb árhullámok hömpölyögtek végig a Tiszán. Az új sokszor kezdetleges módszerekkel épített töltések nem bírták a hatalmas nyomást és március 5-én Petresnél, Szegedtől 25 km-re végzetes gátszakadás történt. Szeged történelmének legszomorúbb napjai kezdődtek.
Késõbb a hömpölygõ víztömeg átbukott a sövényházi és az algyői töltéseken és észak felől az ár elérte a várost.
A víztömeg másik része délnyugatnak tartva a Fehér-tó és környékének laposát töltötte fel, majd elöntötte az árvizet előtte soha nem látott Dorozsmát, ezáltal nyugat felől körbezárta a várost. A katasztrófa utolsó felvonásaként március 12-re virradó éjszaka az orkánná fokozódó északi szél átszakította az utolsó védvonalat is és a víz elárasztotta Szegedet.

A szegedi nagy árvíz volt a török kor óta a legdrámaiabb hatást gyakorló esemény a szegedi városkép fejlődésére.
A víz szinte az egész várost elpusztította: az összesen 5723 házból 265 maradt meg. Az épen maradt házak leginkább a belváros kőépületei voltak. A víz 186 napon át borította a 70 ezer lélekszámú várost, mely idõ alatt 150 ember halt meg.
Földönfutó hajléktalanná vált a környező tanyák és falvak népességével együtt 100 ezernyi ember.
Hónapokra a víz, a sár, a mindent elborító posvány vette uralmába nemrég még Alföld fővárosaként emlegetett várost.

Akkoriban rosszak voltak a lakásviszonyok, a családok többsége alacsony, egészségtelen túlzsúfolt lakásokban élt. Rendszerint egyetlen szobában nyomorgott több generáció.
A házak legnagyobb része nem tartós anyagból épült, kültéri árnyékszékekkel. A háznál keletkező hulladékok gyűjtése az ólakból és istállókból kikerülő trágyával együtt történt a házak vagy tanyák hátsó részein.
A házak, lakások szobáinak ablakai picik voltak, télre még azt is beszögezték, hogy a hideg kevésbé hatoljon be, így a szellőztetés megoldatlan volt, a szobák levegője rossz minőségű volt, s a helyiség a fertőző betegségek melegágya lett.
A városok nagy területe csatornázatlan volt, a házak szennyvize az utcára folyt.
A jó ivóvíz kérdése megoldatlan volt a kevés vagy szinte egyáltalán nem volt vezetékes víz.
A katasztrófa napjaiban a dúló vízár felszaggatta az alsó- és felsővárosi temetők sírhalmait, s egyszerre azt látta a töltésekre menekült nép, hogy a halottak jönnek vissza koporsóikban a víz által uralt elhagyott utcákra.
A Tiszán levonuló hatalmas árvíz az árnyékszékeket kimosta a trágyadombokat elmosta,állati tetemek úsztak a víz felszínén. A járványok kialakulásának fenyegető rémsége vette uralmába a várost.
A Tisza vidékén az árvizek után nagy valószínűséggel léphetett volna fel valamilyen fertőzés és járvány(-ok).

Az esetlegesen kialakuló fertőzések, járványok akár történelmi eseményeket is megváltoztattak.
"Halálhörgés, siralom"
A magyar történelem néhány kiemelkedő alakjával, illetve eseményével kapcsolatban is felmerül a pusztító járványok sorsfordító szerepe.
Nándorfehérvár ostroma után járvány tört ki a táborban, ami a leírások alapján nagy valószínűséggel pestis lehetett. Ennek esett áldozatául a korszak két legnagyobb alakja a hadvezér, és a politikus: Hunyadi János és Kapisztrán János.
Egy évszázaddal később tífuszjárvány vetett véget I. Miksa kezdeményezésének, aki 1566-ban Európa különböző tájairól összeszedett zsoldos hadsereggel hadjáratot indított Buda felszabadítására. A próbálkozás azonban csúfos kudarcba fulladt. A táborban a törökök által behurcolt kiütéses tífuszjárvány tört ki, a halottak száma 30 000 körül volt. Csatára nem is került sor. A szétzilálódó sereg katonái viszont Európa-szerte elvitték a tífusz kórokozóját.
Kutatások szerint az 1848-49-es szabadságharc bukásához is hozzájárult az orosz hadsereg által terjesztett kolerajárvány, amelyben körülbelül ötször annyian haltak meg, mint a harcokban összesen.

A szerencsének, a kedvezőtlen időjárásnak és a gyors beavatkozásnak köszönhető, hogy a nem alakult ki komolyabb fertőzés és járvány a nagy árvíz után.

Az árvíz levonulása után és a vizek kiszivattyúzása után megkezdődhetett Szeged város újjáépítése.

Itt említeném meg érdekességként, hogy a mai napig találhatunk a városban olyan tavakat, mélyedéseket, amelyek az újjáépítés során anyagnyerőhelyként szolgáltak. Ilyen pl.:Méntelepi-Fehértó, Sancer-tavak, Búvár-tó, Téglagyári-tavak.
Ezek jelenleg kiemelt környezetvédelmi szereppel bírnak, rehabilitációjuk után nagy tájesztétikai és rekreációs szerepük lesz a városban.

Első lépések között szerepelt az állati tetemek összeszedése, majd elégetése vagy elföldelése.
Az 1880-ban újjáépítés másik és egyik legfontosabb lépése a talajfeltöltés volt.
Az árvíz alatt összedőlt épületek (gócpontok) és elhullott állatok mind a föld alá kerültek, így a járványokat okozó korozók időszakosan eltűntek.

Fertőtlenítés Tápén a mentett oldalon

Ha az akkori „fertőtlenítést” összehasonlítjuk a 2006-os árvíz utáni tudatos fertőtlenítéssel az egészségügy és a környezetvédelem terén nagy fejlődést tapasztalhatunk.


Jelen korunkban a fertőző megbetegedések megelőzéséhez a lakosság helyes magatartása nagymértékben hozzájárulhat. Ennek érdekében ezúton szeretnénk felhívni az ár- és belvíz által sújtott települések lakosságának figyelmét az alábbiak betartásának kiemelt fontosságára, saját maguk és a környezetükben élők egészségének megőrzése, a veszélyek csökkentése céljából.
A védekezésben részt nem vevő lakosságnak lehetőleg kerülni kell a szennyezettnek és feltételezetten fertőzőnek minősíthető árvízzel-belvízzel való érintkezést.
Triviálisnak tűnik, de sajnos ezekre az alapdolgokra is fel kell hívni a figyelmet:
Szennyezett víz szájba-szembe-testfelületre jutását lehetőség szerint el kell kerülni!
Árvíz-belvíz által elöntött vagy szennyezett ásott kutak vizét tilos ivóvízként használni mindaddig, amíg az ár levonulása után hatékony fertőtlenítésük meg nem történik, az ANTSZ előírása szerint!

Az ár- és belvízzel sújtott településeken, a vezetékes ivóvíz használható, ha csak az ÁNTSZ ettől eltérően nem rendelkezik. Ez utóbbi esetben az ANTSZ tájékoztatását kell figyelembe venni az ivóvíz felhasználása során!

Az ár- és belvíz mentesítésével foglalkozóknak, vagy egyéb módon a szennyezett vízzel, tárgyakkal, anyagokkal kapcsolatba kerülőknek (pl. lakótér takarítás, stb.) munkavégzés után, illetve étkezések előtt fertőtlenítőszeres kézmosást kell végezniük!

Elöntött házak lakóterei, alagsori helyiségek, pincék, stb. az ár levonulása után végzett takarítás és fertőtlenítés után vehetők újra használatba!

A háztartási hulladékot ár- és belvízmentes szemétlerakó helyre kell szállítani!

Elhullott állatokról az állategészségügyi szerveket kell tájékoztatni, illetve az ár és belvízmentes területen elhelyezett dögkutakba szabad szállítani!

Kérik a lakosságot, hogy lázas, vagy hasmenéses megbetegedés esetén azonnal jelentkezzenek az orvosnál!
A személyi higiénés előírások fokozott betartására kell törekedni mindenkinek, aki az ár- és belvízzel sújtott területeken él, vagy a védekezésben vesz részt!

Az újjáépítés során öt év alatt 14 km hosszúságú zárt csatornahálózat létesült, amellyel részben időlegesen megoldódtak a szennyvízelvezetési problémák.
A szennyvízzel kapcsolatos problémák még jelenleg is nagy gondokat okoznak társadalmunkban.

Az Alsó – Tisza vidéke a történeti árvizek alkalmával már több alkalommal szembesült az árvizek okozta veszéllyel. 1879-ben Szeged városa került elöntés alá és több alkalommal következett be olyan havária, melynek elhárítása csak rendkívüli erőfeszítésekkel és jól felkészült ATIKÖVIZIG-es szakemberek segítségével volt lehetséges.


Köszönöm a szíves figyelmet!
Kelt: 2009. március 22.
ifj. Nagy Ferenc
Valid XHTML 1.0 Transitional
Kezdőlap | Elérhetőségeink | Honlaptérkép