Kezdőlap | Kiállításunk | Kültéri kiállításunk | Szivattyúk
Szivattyúk, kutak, vízkiemelők
FKT-100-as szivattyú:

AZ FKT-100-as szivattyút SLAVIA motorral, illetve RZR 132 M4 elektromos motorral gyártották. (néhány példánya TRABANT motorral készült). A szivattyú meghajtása SLAVIA motor esetén ékszíjakkal, míg elektromos motorral szerelve közvetlenül gumidugós tengelykapcsolóval történt, manometrikus emelőma-gassága 4-5 m- volt. Könnyű súlya következtében a szivattyú- aggregát hordozható és könnyen telepíthető volt, nem igényelt külön építési munkát.
Az 1980-as években az ATIVIZIG gépüzemében hozzávetőlegesen 250 db FKT-100-as szivattyú készült.
(Forrás: FKT-100-as szivattyú-aggregát gépkönyv)

  FKT-100-as szivattyú
 
Centrifugál szivattyú:

A szívócsövön keresztül tengelyirányban a szivattyú járókerekéhez áramlik a víz. A vizet a járókerék lapátjai felgyorsítják, majd sugár irányban nagy sebességgel áramlik a nyomócsőbe. A képen látható centrifugál szivattyú szíjtárcsás meghajtású.
Centrifugál szivattyú
  
Elektromos szivattyúk:

A szivattyúk egyaránt lehetnek centrifugál, vagy szárny lapátos-járókerekű. A múzeumban kettő elektromos szivattyú található, az egyik GAZDAK 150-es szivattyú az 1960-as évekből, míg a másik SLICK féle VASÖNTÖDE GÉPGYÁR R.T. ÁLTAL 1899-ben készített centrifugál szivattyú, amely meghajtását később elektromos motorral oldották meg.
Elektromos szivattyúk
  
Norton-kút:

A norton kutat, mint vízkiemelő berendezést a fúrt kutaknál alkalmazták.
A föld feletti kúttest henger alakú, rajta vízkivezető cső, míg a felső végén egy mozgatókar található. A mozgatókar a leszálló vízkitermelő csőben egy függőleges rudat mozgat, amelynek alsó vége a fúrt kút vizének szintje alá ér. A rúd alsó vége tömített, rajta nyílás amelyet pillangó szelep, de legtöbb esetben rézgolyó zárt le. A kar lefele mozgatásánál a víz nyomása nyitotta a pillangó szelepet, illetve megemelte a rézgolyót, felfele mozgásnál a pillangó szelep ill. a rézgolyó zárta a nyílást. A rúd folyamatos le-fel mozgatásával a felszálló csőben felszaporodott víz a föld feletti kúttest vízkivezető csövén keresztül távozott.
Norton-kút
  
Uszályfenék ürítő szivattyú:

Működési elvét tekintve norton szivattyú. Uszályokon, és más kisebb hajókon a hajótest fenékrészén összegyűlt víz kiemelésére, kiszivattyúzására alkalmazták.
Uszályfenék ürítő szivattyú
  
Tűzoltó szivattyúk:

XIX. század végi XX. század eleji tűzoltó berendezések. Két kerékkel szerelt, egy ember által könnyen mozgatható egy illetve két munkahengeres szivattyúk.
Tűzoltó szivattyúk
  
Járgányos vízkiemelő:

Egymástól kb. 4 m távolságra 2 keményfa kávából áll, amelynek oszlopai földbe vannak ásva. Felülről a két kávát szintén 2 db keményfa távtartó rögzíti. Az egyik káván csigákon futó 2 db víztartály található, míg a másik káva közepén forgatható oszlopra szerelt keményfa rudakból álló henger helyezkedik el. A hengeren körbefutó lánc egy-egy vége a víztartályok emelő füleihez vannak rögzítve. A hengert egy hosszú rúd segítségével 180 fokos szögben lehet mozgatni mindkét irányban. Mozgatás irányától függően hol az egyik, hol a másik víztartály emelkedik ki a víznyerő helyből és üríti tartalmát a vízelvezető vályúba. A víztartályok alján visszacsapó szelep biztosítja a tartály megtöltését, illetve emelés közben megakadályozza a víz visszafolyását. Tartályokkal egyszerre kiemelhető víz mennyisége 100-110 liter.
Járgányos vízkiemelő
  
Vedersoros vízkiemelő:

Kúpos fogaskerekekkel hajtott vízkiemelő berendezés. Fogaskerekeken keresztül a vízkieme-lő hatszög alakú, minden csúcsánál fogakkal ellátott testet hozza mozgásba. Ez a hatszög alakú test emeli a hosszú vaspálcákra rögzített tartályokat, amelyek kereszt rúdjának végei a test fogaiba illeszkednek. A hatszög alakú test belső oldalán 6 db vízürítő mélyedés van kialakítva. A vízkiemelő mozgató karjának folyamatos körbe forgatásával a lefele haladó víz-tartályok vízbe merülnek, megtelnek, majd felfele haladva a vízkiemelő testének belső részén kialakított 6 db ürítési mélyedés valamelyikében tartalmuktól megszabadulnak. Az ürítési helyek egy kifolyó csonkba vannak vezetve, itt lehet felfogni, illetve innen lehet tovább ve-zetni a kiemelt vizet.
Vedersoros vízkiemelő
  
Ásott kútra szerelhető láncos vízkiemelő:

Az öntöttvas hajtókerekek vázához egy 6 cm átmérőjű vascső csatla-kozik, amelynek tölcséres alsó vége a kút vízzel telt részébe ér le. A vascsőben végtelenített láncot mozgatunk. A lánc felszálló ága a vas-csőben, míg a leszálló ága a vascső mellett mozog. A láncon 60 centiméterenként 6 cm átmérőjű vaskorongok találhatók. Vaskorongok a cső-ben felfele haladva a felettük levő vízoszlopot megemelve veszik ki a vizet, amely a hajtókerekek között található vízelvezető vályúba kerül.
Láncos vízkiemelő
 
Kerekes kút:

Valójában norton kút, csak itt a függőleges szívószár mozgatását kerékkel végzik. A kerék tengelye középen "U" alakban meg van törve így a hozzá csapággyal rögzített szívószár függőleges mozgásra kényszerül, és ennek a mozgásnak köszönhetően pumpálja ki a vizet.
Kerekes kút
  
Kerekes kút (gépi):

A kerekes kút gépi meghajtású változata. A meghajtást szíjtárcsán keresztül biztosították.
Kerekes kút (gépi)
  
Gémeskút:

Legelterjedtebb kútszerkezet volt a magyar nyelvterületen. Földbe ásott kútgödörből kétkarú emelő elvén működő szerkezet emelte ki a vizet.
Részei: A földbe ásott ágas, melynek villás vagy csapolt felső végébe vastengelyt erősítettek, e tengelyen forog az emelő szerepét betöltő gém. A kútgödör fölé nyúló végére erősítik a vödörtartó rudat (ostor, kútostor), amelyen abronccsal erősített favödör függ. A vízzel telt vödör egyensúlyozására a gém másik végére kő, vagy fatuskó nehezéket (kolonc) erősítettek.
(Forrás: MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON)
Gémeskút
  
Tolózár:

Menetes orsóval mozgatható erős fémtest, amely a tolózár házából kifele haladva zárja a csövet, megakadályozva ezzel a víz további áramlását.
Tolózár
  
Lábszelep:

Gyakorlatban a vízkiemelés üzembiztonsága megköveteli, hogy a szivattyúban és a szívócsőben a szivattyú indításakor víz legyen. Ennek érdekében a szívócső végére lábszelepet kell szerelni, amely megakadályozza, hogy a víz a szivattyú leállásakor a szivattyúból és a szívócsőből kiürüljön. Működését tekintve egy visszacsapó szelep, amely csak egyirányú - a szivattyú felé történő - vízáramlást tesz lehetővé. Lábszelepet szívókosárral összeszerelve használják, ami szűrőként funkcionál.
Lábszelep
  
Béléscső vörösfenyőből:

Szegedi Vízműveknél használták az 1890-es években.
Béléscső vörösfenyőből
  
Frissítve: Szeged, 2007. február 1.
Miklós János
Valid XHTML 1.0 Transitional
Kezdőlap | Elérhetőségeink | Honlaptérkép