Kezdőlap | Híres elődeink | Huszár Mátyás
Huszár Mátyás

Kisherestyén 1778 - Nagyvárad, 1843. március 10.
Huszár Mátyás Kisnemesi családból származott, annak is azon fajtájából, amelynek tagjai annyira voltak nemesek, hogy volt kutyabőrük, de amúgy csak "hét szilvafányi területtel rendelkeztek.

Alapiskoláit szülőhelyén, a Bars megyei Kisherestyénben végezte, majd 1796-ban a közeli pozsonyi akadémián folytatta. Eminens tanuló volt.

1799-ben fél évet szolgált a budai csillagdában Bogdanitch Dániel Imre mellett, aki utóbb a XIX. Század egyik legnagyobb magyar csillagásza lett. Ez a kis kitérő kiváló iskola volt, hiszen a helymeghatározás tudományát - ami Mikovinyi korszerű elvein alapult - kiválóan tudta alkalmazni a későbbiek folyamán a Kőrösök, a Tisza és a Duna mappációs munkáinál.

1799-1800 között Kassán tanul jogot, majd 1800-ban a pesti Institutum Geometricumba jár. Itt tesz műszaki vizsgát és szerez diplomát 1802-ben.

Gyakorlati idejét megyei mérnökként a Heves vármegye térképét készítő, de már az Eszterháziak tatai uradalmánál működő Litzner János mellett töltötte. 1806-1808 között Szatmárnémeti város mérnöke. Közben elnyerte a Helytartótanács külföldi ösztöndíját, és a legnevesebb külföldi mérnökök munkájának tanulmányozására volt lehetősége. Ez idő alatt kerül kapcsolatba Pronyval a mérnök-matematikussal, és ismeri meg Andreossyt a dél franciaországi vízrendezések végrehajtóját, valamint Wiebekinget a Rajna folyó szabályozóját is. A külföldi tartományokat megjárva kora legműveltebb mérnökeként ismerték el.

Gróf Károlyi Antal szolgálatában tölt el egy évet akinek birtokai Csongrád, Békés, Bereg és Szatmár megyében voltak, majd 1811-től három évig Szatmár vármegye mérnöki teendőit látta el.

1815-ben állami állás pályázott, kérését méltányolva Lugosra helyezik. Itt a Maros szintezésén dolgozott, sőt a folyóegyes szakaszairól szabályozási tervet is készített. Munkásságát elismerve báró Vay Miklós generális elküldte számára a Szamos felmérését, hogy készítsen szabályozási terveket a felvételek alapján. Vay meghívását elfogadva Nagyváradra költözik és a Körösök vízgyűjtőjének felmérésén dolgozik, ahol napidíjas mérnököket is alkalmaz. Ekkor kerül munkakapcsolatba a későbbi mérnökgeneráció nagynevű tagjaival.(Vásárhelyi Pállal, Schmidt Györggyel, Keller Ignáccal, Litzner Miklóssal, Holecz Andrással, Vargha Jánossal, Vörös Lászlóval)

1818-ban Tisza Tokaj - Szeged szakaszának, valamint a Berettyó, a körösök, a Hortobágy folyóknak felmérésére, és szabályozási terveik elkészítésére kapott megbízást. Ennek a munkának a keretében került sor az első állandó szegedi vízmércének elhelyezésére, amelyet Schmidt Györgyel közösen helyeztek el az akkor még álló rondella falába. A munka hatalma ütemben haladt, 1823-ban fejeződött be. Maga a felmérés összesen 68 db 1:36.000-es méretarányú térképlapot tartalmazott. A felvétel eredményeit összefoglaló térkép kiterjed a szomszédos Tisza szakaszra is és az itteni mérési adatok minden bizonnyal segítségül szolgáltak a nagy Tisza-méréseknél, amelyet a 30-as évek második felében már Lányi Sámuel végzett.

Főnökei utasítására, nagyváradi megbízatását megtartva , 1824-től a Duna-mappációt vezeti. Közben elfogadják szintezőműszereken tett korszerűsítési javaslatait is. 1819-1826 között 148 lapot rajzoltak a Dunáról 1:14.400-as léptékben. Ebben az időben már a dunai felvételeken dolgozik két korábbi kiváló munkatársa Vásárhelyi Pál és Lányi Sámuel is.

Huszár Mátyás kitűnő szakember volt, de nehezen összeférhető. Kíméletlenül hajtotta magát, de munkatársait is. Egy alkalommal mérnökei (köztük Vásárhelyi Pál is) fellázadtak ellene. Nehéz természete miatt nem csak beosztottjaival, de főnökeivel is rossz volt a viszonya, szolgálati szabályzatot megszegve Rauchmüller főigazgatót is megsértve már nem tekintették nélkülözhetetlen embernek. Gondosan kitervelt hajszát indítottak ellene, a munka befejezése előtt leváltották, - helyére ideiglenesen Vásárhelyi Pált nevezték ki - őt magát pedig visszaküldték a körösökhöz nagyváradra mint kerületi igazgatót.

Mellőzve, anyagilag háttérbe szorítva, teljesen elfeledve halt meg Nagyváradon 1843-ban.

(forrás: Ágoston István: A NEMZET INZSELLÉREI 2001)
Frissítve: Szeged, 2006. november 8.
Miklós János
Valid XHTML 1.0 Transitional
Kezdőlap | Elérhetőségeink | Honlaptérkép