Kezdőlap | Történelmi árvizek
Történelmi árvizek
1879. évi Szegedi Nagyárvíz
Szeged város ezen elnevezés mellett - minden bizonnyal jogosan pályázhatna- a Tisza folyó árvizei által legtöbbször elöntött város szomorú címére is.

A városlakók több alkalommal vészeltek át árvizek okozta nehéz napokat, heteket, sokszor hónapokat, de nem sejtették, hogy 1879 márciusa során mennyi emberi élet szakad ketté, hogyan tűnnek el a tajtékos vízben, hányan válnak hajléktalanná és hogyan válik romhalmazzá, tűnik el néhány óra alatt szeretett városuk...
1970. évi árvíz
„Az okos ember – ezt az Írásokból is tudhatjuk – sziklára építi házát: „Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja”. De, lehet- e okos annak a tájnak embere, ahol nincs szikla, hegy sincsen, csak mély laposokon lehet építkezni, s vizet-szelet álló építőanyag sem található? Lehetett –e ott másra, mint homokra építeni, ahol, ha jött az ár és a szél, s nekizúdult a háznak: „az összedőlt és romhalmazzá vált”? …

Szeged városát és Alföldünk városait-falvait nem lehetett sziklára építeni, s mély fekvésén, házainak vízre érzékeny építőanyagain, évszázadokon át nem tudhattak változtatni … A katasztrófának a Tisza mellett korán be kellett következnie. Ez, mint tudjuk, Szeged pusztulását eredményezte 1879-ben.
2006. évi árvíz
A 2009-es esztendő a Szegedi nagy árvíz 130-éves évfordulója volt. Vajon a Tisza is emlékezik azokra a borzalmas, szomorú napokra? Vajon 2000-ben és 2006-ban ezen évfordulóra főpróbát tartott? Reméljük nem, és a főpróbát nem követi premier…

Azt viszont tényként könyvelhetjük el, hogy Szeged védelmi gátjait 2006 tavaszán az eddig mért legmagasabb árhullámmal tesztelte a folyó. A szegedi 1009 cm-es tetőzé-sével megdöntötte a huszonhat éve tartott csúcsot.
Frissítve: 2010.09.08.
Nagyszöllősi Nóra
Valid XHTML 1.0 Transitional
Kezdőlap | Elérhetőségeink | Honlaptérkép