A Tisza árvízi vízhozama Szegednél meghaladja a 4000 m³-t másodpercenként, a Marosé Makónál a 2000 m³-t. A levonuló legnagyobb árvizek szintje a mentett oldali terep fölött 5-6 métert is elérhet.

Az árvízvédekezés a főművek mentén állami feladat. Az árvíz által veszélyeztetett területet 334,8 km elsőrendű, kizárólagosan állami tulajdonú árvízvédelmi vonal védi, amiből 305,4 km földtöltés, 3,2 km támfal és 26,2 km magaspart.

• a Tisza partjai mentén (beleértve a Dongéri főcsatornát is) 203,9 km,
• a Hármas-Körös bal partján 35,9 km,
• a Maros partjai mentén (beleértve a Sámson-apátfalvi főcsatornát is) 95,0 km.

Az elsőrendű védvonal 8 árvízvédelmi szakaszra, ezen belül 46 gátőrjárásra oszlik. Gátőreink az év 365 napján át állandó jelenléttel területi felügyeletet biztosítanak őrjárásukban.

Igazgatóságunk működési területén 5 db ártéri öblözet található, melyek közül 3 db a szomszédos országokba is átnyúlik, ezért a töltések egy része közös érdekű. Ezek hossza magyar-szerb viszonylatban 106 km, magyar-román viszonylatban 156 km. A Tisza töltései Algyőtől Kanizsáig (mindkét parton), a Maros jobb parti töltése (román területen magas partokkal megszakítva) a torkolattól Aradig, bal parti töltése Fönlakig közös érdekű. Az 1970-es árvíz után a Tisza-völgyben jelentős töltésfejlesztések történtek, ennek során épült át a szegedi partfal és készült el a Szeged-algyői, valamint a Maros jobb és bal parti töltés erősítése. Ezzel a térség árvízvédelmi töltései nagy része az akkori előírásoknak megfelelően kiépült.

Az azóta levonult árvizek (különösen az 1998-99. és a 2000. évi) tapasztalatai, valamint a 2006. évi rendkívüli árvíz által "átírt" LNV-k (eddig mért legmagasabb vízszintek - Csongrádnál 40 cm-rel, Mindszentnél 62 cm-rel, Szegednél 49 cm-rel, Kunszentmártonnál 54 cm-rel mértek 2006-ban többet mint 1970-ben, illetve 2000-ben) árvízvédelmi műveink védképességének további fejlesztését tette szükségessé.


A töltéserősítési munkák - a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöktől függő ütemezésben - tovább folytatódtak. Az 1997-ben elkezdett töltéserősítési munkákhoz kapcsolódóan a Szeged-országhatár közötti szakaszon, a 2000. évi árvíz utáni helyreállítás folytatásaként pedig Csongrád város belterületi szakaszán korszerű védelmi rendszert építettünk. 2004. évben területünkön is megindultak a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének munkálatai, melynek keretében folytatódtak a töltésmagasítási munkálatok Csongrád belterületén partfal építésével, valamint Szeged-D-i országhatár közötti bal parton. Befejeződött az Alpári nyárigátnál lévő Kanászéri zsilip felújítása, megszüntetésre került a Kósdi zsilip új nyomvonalon haladó töltés építésével. Folytatódtak a csongrádi Körös torkolat folyószabályozási munkálatai is.

A 2006. évi rendkívüli árvíz levonulását követően működési területünkön 11 helyen került sor az árvízi védképesség helyreállítására. Szeged belterületét védő partfalrendszert három nagyobb felületen felújították. Ennél is komolyabb beavatkozást igényelt a Szegedhez közeli kunmátyási, vagy a távolabbi, a felgyői töltés megcsúszásának helyreállítása. A jövőbeni védekezéshez elengedhetetlen volt a Csongrádon található sárkányfalki zsilip újjáépítése. Más jellegű munkát kívánt, hogy három Szeged-környéki (az Ószentiváni, a Deszki és a Deszk Fehér-tói), szivattyútelep körül az áradás idején buzgárosodást tapasztaltak, aminek lehetőségét most a szivattyútelepek rávezető csatornáinak megfelelő burkolattal történő ellátásával megszüntették. A Maros jobb partján is be kellett avatkozni két műtárgy (Makói szivattyútelep, Makói zártszivárgó) biztonságos üzemelése érdekében. Az altalaj rossz összetétele és a mentett oldali töltésrézsű nem elegendő állékonysága is okozhat veszélyt árvíz idején. Ezért kellett "paplanozni" a Tisza bal partján, a körtvélyesi szakasz 1,6 kilométerén. A töltés megerősítésére volt szükség összesen 13 kilométeren - Mártélytól egészen a Körös-gátig. A torontáli részen, vagyis a Tisza bal partján az országhatártól Szegedig pedig nemcsak erősítették, hanem magasították is a töltést, illetve új támfalat építettek valamint a töltéskoronát burkolattal látták el. A Hármas-Körös bal parti töltés vízoldali részének megerősítése, valamint a Kunszentmárton belterületét védő partfal csongrádihoz hasonló esztétikus átépítése is megtörtént.


A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2014-ben valósult meg Csongrád város árvízvédelmi biztonságának növelése. A fejlesztés során a korábban átépítésre kerülő töltésszakaszhoz csatlakozóan 683 m hosszúságban a vízoldali rézsűburkolat átépítésre került és e hosszban a töltés vízoldali koronaélében parapetfal épült. A meder és partállékonyság növeléséért a Tisza folyó jobb partja mentén 1130 m hosszban a meglévő partbiztosítások kerültek megerősítésre és meghosszabbításra, továbbá a csongrádi strand feletti, jobb parti terelőmű átépült a kedvezőbb áramlási viszonyok kialakítása érdekében.

Ugyancsak a Környezet és Energia Operatív Program keretében 2015-ben két jelentős árvízvédelmi célú fejlesztés is megvalósult Szeged térségében. A Tisza és a Maros folyó bal parti töltései az építéskori előírásoknak megfelelő magassági szintre mintegy 14,7 km hosszúságban kiépültek, valamint a töltéskoronán burkolat létesült. A szegedi alatti Tisza bal parti töltés állékonysági problémáinak megszüntetésére a mentett oldalon leterhelő paplan épült 4 km hosszban, valamint a magassági hiány megszüntetése érdekében a meglévő vasbeton parapetfal magasítása és meghosszabbítása történt meg.

A Tisza bal parti fejlesztéssel egy időben készült el a Szeged belvárosát védő partfalrendszer rekonstrukciója is. A munkálatok során a Boszorkány-sziget és a Bertalan híd között 2,1 km hosszúságú partfal szakasz átépült, mely során vízzáró résfal és köpenyfal épült 1,4 km hosszúságban. A fejlesztéssel érintett szakasz mentén a védmű mentett oldalán szivárgó rendszer létesült 2 db átemelővel, valamint az építéskori előírásoknak megfelelően a magassági hiányok megszüntetésre kerültek 1,5 km hosszban mobil árvízvédelmi fal alkalmazásával, míg 600 m hosszban a meglévő szerkezet vasbetonnal történő magasításával.


A hazai folyókon a közelmúltban levonuló rendkívüli árhullámok indokolták, hogy a folyókra az 1970-es években meghatározásra kerülő mértékadó árvízszintek felülvizsgálatát el kell végezni, mely 2014-ben megtörtént. Ennek hatására a mértékadó árvízszintek a működési területünkön található folyószakaszok vonatkozásában is jelentősen megemelkedtek, melynek következtében töltéseink nagy része magassági hiány vagy állékonysági problémák miatt nem felel meg az előírásoknak. Ezzel egyidejűleg azonban kijelenthető, hogy a térség árvízvédelmi biztonsága nem csökkent.

Jelenleg a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében árvízvédelmi célú fejlesztések vannak folyamatban a Tisza bal partján Mindszent, a Hármas-Körös bal partján Magyartés térségében. Ezen árvízvédelmi vonalakon mintegy 10 km hosszúságú töltésszakasz fog kiépülni az előírásoknak megfelelően, valamint 1 db műtárgy elbontása és 2 db műtárgy rekonstrukciója fog megvalósulni. A Tisza jobb partján a Dongéri-főcsatorna torkolatánál Baks, valamint a Maros jobb partján a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna torkolatánál Apátfalva térségében új árvízkapuk fognak épülni, melyeknek eredményeként 34 km hosszúságú töltésszakasz előírások szerinti kiépítését nem kell végrehajtani.

Szintén a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében a Tisza alsó szakaszán 3 helyszínen a meglévő folyószabályozási művek kerülnek megerősítésre, illetve meghosszabbításra. A Tisza jobb parti Levelényi és Algyői, valamint a Tisza bal parti Lúdvári partbiztosítási műveknél a partél veszélyesen megközelíti az árvízvédelmi töltéseket, ezért elengedhetetlen a tervezett beavatkozások végrehajtása. A folyó és a hozzá tartozó hullámtéri területek elsődleges szerepe a víz, a jég és a hordalék levezetése. A Maros folyó Ferencszállási kanyarulata ezen kritériumoknak csak korlátozottan felel meg, ezért a kanyarulat rendezésére van szükség. A munkálatok során a Maros bal parti árvízvédelmi töltés áthelyezésre kerül és 619 m hosszúságban új töltés fog épülni. Továbbá az érintett mederszakasz kotrása és a kanyarulat jobb partján a partél rendezése fog megvalósulni.

Másodrendű töltéseink egy része (összesen 62 km) állami tulajdonban (ATIVIZIG kezelésben) van, más része (72 km) önkormányzati tulajdonú. A Tisza folyó (159,6 - 253,8 fkm közötti) 94,2 km-es szakasza tartozik igazgatóságunk kezelésébe. A folyó az alsó 4,5 km-en határfolyó, a szerb területen lévő Kanizsától a Maros - torkolatig terjedő 32 km-es rész pedig magyar-szerb közös érdekű folyószakasz.

A folyó nagyvízi szabályozása során területünkön 9 átmetszés valósult meg a XIX. század második felében, aminek eredményeként az eredeti sodorvonal hossza közel 50 km-rel rövidült meg. Ezt követően kezdte kialakítani a folyó a hidraulikailag legkedvezőbb kanyarulati viszonyokat. Emellett sok helyen mederelfajulás is jelentkezett, az élesebb - kisebb sugarú - kanyarulatok egyre bővültek, több szakaszon a folyó elszélesedése miatt zátonyok alakultak ki, szükségessé vált azon szakaszok bevédése, ahol a folyó megközelítette az árvízvédelmi töltéseket. Mindezek miatt épültek a különböző típusú folyószabályozási művek, amelyekből 29-et tartunk nyilván.

A hozzánk tartozó Tisza-szakaszból 41,0 km tekinthető teljesen szabályozottnak, 8,7 km a részben szabályozott, 23,0 km a szabályozást nem igénylő és 21,5 km a szabályozásra szoruló szakasz hossza. A törökbecsei vízlépcső 1976. évi üzembehelyezése óta a Tisza Csongrádig terjedő szakasza duzzasztással befolyásolt, így a korábbi gázlók megszűntek. Folyószakaszunk az EGB IV. osztályú hajóút követelményeinek, tehát az 1000-1500 tonnás hajóknak jellemzően megfelel. Mindössze négy kritikus kanyarulat van, ahol a kanyarulati sugár az előírt 650 méterrel szemben csupán 250-380 méter.

Különböző szempontból nem megfelelő folyószakaszaink szabályozási munkái közül a legjelentősebb a Tisza folyó Körös-toroki kanyarulatának rendezése. A Hármas-Körös kedvezőtlen befolyási iránya miatt a két folyó "ütközik". Ennek következtében a torkolat alatt visszaáramlások, "forgók" alakultak ki, amik jelentős mederelfajulást okoztak. A Körös toroki kanyarulat beruházás keretében történt szabályozása 1998. évben kezdődött. A beruházás I. ütemében kisvízi terelőmű épült a Tisza jobb part 244,484 fkm szelvényében.

A II. A. építési ütem során 1999-2000 között készült el a Körös torkolat alatt a Tisza bal part 243,080-243,640 fkm szelvények és a Hármas-Körös bal part 0,000-0,100 fkm szelvények közötti partvonal korrekció és kisvízi mederbiztosítás.

A Körös torok felett a II. B. építési ütemben a Tisza bal part 243,708-244,223 fkm szelvények és a Hármas-Körös jobb part 0,000-0,075 fkm szelvények között 2001-ben készült mederbiztosítás. Az eddig megépült folyószabályozási művek a várható kedvezőbb hatásokat biztosították.

A VTT keretén belül, a kanyarulat rendezésének folytatásaként III. A. ütemben 2005-2006. évben a Tisza bal part 242,620-243,080 fkm szelvények között partvédőmű épült.

A kanyarulat teljes rendezése az ún. III. B. ütemben tervezett szabályozási munkák elvégzésével fejeződne be.


A Maros folyó 0,0 - 49,6 fkm közötti, tehát teljes magyarországi szakasza igazgatóságunk kezelésbe tartozik. A torkolattól Aradig közös érdekű, a 28,4 - 49,6 fkm szelvények között magyar-román határfolyó.

A folyó szabályozásának kezdetét a XIX. század közepétől, az átmetszések (7 db) végrehajtásától számítjuk. Ezt követően került sor Apátfalva és Makó térségében néhány összefüggő kanyarulat rendezésére, a kisvízi szabályozások végrehajtására. Nagyobb kisvízi szabályozás 1960-1975 között valósult meg, folyószakaszunkon összesen 22 szabályozási művet tartunk nyilván. A Maros magyarországi részén 17,0 km teljesen, 8,3 km részben szabályozott, tehát 24,3 km a szabályozásra szoruló szakaszok hossza.

A 0,0 - 5,0 fkm szelvények között - a törökbecsei duzzasztás miatt - hajózási korlátozás nincs, de e fölött Makóig csak időszakosan hajózható a folyó, paraméterei az EGB I. osztály követelményeit elégítik ki, azaz itt maximum 250 tonnás hajók közlekedhetnek - azok is csak időszakosan. A Makó fölötti szakaszon az év jelentős részében csak csónakkal lehet közlekedni.


A Hármas-Körös folyószabályozási szempontból a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésébe tartozik.

Igazgatóságunk szakemberei évi rendszerességgel – rendkívüli árhullám levonulását követően soron kívül – ellenőrzik az árvízvédelmi és folyószabályozási létesítmények állapotát. A felülvizsgálati tapasztalatok alapján a karbantartási, javítási munkálatokat a szakemberek prioritási sorrendben összegzik, míg a nagyobb beavatkozások intézkedési tervben kerülnek rögzítésre.