Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon az 1990-es évek elején számítási módszert dolgoztak ki a hazai belvizek és aszályok jellemzésére, valamint előrejelzésére.
E módszerrel, mely az évek során egyre finomodott, az Igazgatóság 2000-től kezdve – a Vízgazdálkodási Kutató Központtal (VITUKI) együttműködve – országos kitekintésű, havi rendszerességű előrejelzést készít (Integrált Vízháztartási Tájékoztató és Előrejelzés).
A tájékoztató rövidített változata mindenki számára elérhető
(
www.vizugy.hu; Kezdőlap
»
Vízgyűjtő gazdálkodás
»
Integrált vízháztartási tájékoztatók).
Az aszályok jellemzésére vonatkozó módszer, mely lényegében egy aszályindex kiszámításából áll, a külföldi, elsősorban a szomszédos országok szakembereinek érdeklődését is fölkeltette, többen alkalmazták is. Vizsgálati eredményeikről, kedvező tapasztalataikról nemzetközi fórumokon számoltak be.
Így kézen fekvőnek látszott, hogy annak a 2009-ben induló nemzetközi projektnek a partnerei közé, melyet a dél-kelet európai régió országai számára az aszályra való felkészülés segítésére hoztak létre, az ATI-VIZIG-et is bevonják.
A projekt előkészítése során az érintett országok részéről kifejeződött az igény egy dél-kelet európai aszályközpont létrehozására (
Drougt Management Centre for Southeastern Europe, DMCSEE,
www.dmcsee.eu).
A DMCSEE megalapítását célzó indítvány megalkotásában több nemzetközi szervezet (a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség, az ENSZ Sivatagosodás elleni Küzdelemről szóló Egyezménye és a Meteorológiai Világszervezet) is részt vett.
A DMCSEE projekt indítványát és pályázatát egy konzorcium készítette elő, melyben a Nemzetközi Meteorológiai Szolgálatot és az aszály problematikában érintett közösségek és minisztériumok képviselői vettek részt.
Magyarország részéről az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat), a VITUKI és az ATI-VIZIG csatlakozott a projekthez.
Az ATI-VIZIG feladata az volt, hogy megvizsgálja – két amerikai módszer: a standardizált csapadékindex (SPI) és a Palmer-féle aszály szigorúsági index (PDSI) mellett – a Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazási lehetőségét a dél-kelet európai térségben, és hogy kidolgozza az ehhez szükséges módosításokat.
A munka során sikerült a korábbi hazai módszernél egyszerűbb, kevesebb, illetve könnyebben beszerezhető alapadatot igénylő eljárást kidolgozni és kipróbálni.
A módosított, a külföldi országok számára is ajánlható aszályindex (PaDI) számításához csupán havi csapadékösszegek és a havi középhőmérsékletek adatára van szükség.
Ezekből lehet meghatározni – bizonyos súlyozások és korrekciók bevezetésével – azt a viszonyszámot (az indexet), amely az egyes évek aszályosságának erősségét jól tükrözi, s amely elég szoros kapcsolatot mutat a gazdasági növények terméshozamával.