Nemeskéri Asbóth Sándor
(Keszthely, 1811. december 18. – Buenos Aires, 1868. január 21.)
Műszaki akadémiát végez Selmecbányán, de Pesten is hallgat előadásokat. 1836-tól vízépítő mérnök, s a marosi ideiglenes hajózási igazgatói tisztet tölti be. Bár a Maros vízrajzi szintezése erre az időre már befejeződik, ő a nagyobb pontosság érdekében sűríteni óhajtja az alappontokat, ezért újabbakat iktat be. 1846-ra a Maros térképészeti munkálatai befejeződnek, közben 1844-től Temes vármegye építészeti igazgatója lesz. Részt vesz a Temes és a Bega vízrendszerének szabályozásában, majd őt bízzák meg a Bega csatorna igazgató-főmérnöki teendőivel.
1848. decemberében csatlakozik a szabadságharchoz. Először mérnökkari százados Vetter törzsében, majd Kossuth szárnysegédje, végül pedig Klapka seregének hadmérnöke.
A szabadságharc bukása után emigrál. Először Törökországba, majd 1851. novemberében az USA-ba utazik. Itt építészként, bányamérnökként, később New York városrendezésénél tevékenykedik ez idő tájt a város főmérnöke volt. Az ő javaslatára burkolják először aszfalttal a város járdáit, de részt vett a Central park tervezésében is. Nagyon jól tudta hasznosítani vízrendezési tapasztalatait a Wasington Heights szabályozásában és a Manhattan félsziget rendezésében is.
1861-ben bekapcsolódik az amerikai polgárháborúba az északiak oldalán. Ezredes, majd 1864-től dandártábornok, dandárparancsnok, 1865-től altábornagy. Florida visszafoglalása után egy ideig Florida és Kentucky állam katonai parancsnoka.
A Marion melletti csatában súlyos fejsebet kapott, ezért kérésére nyugdíjazták, mint "major generállé" (vezérőrnagy).
1866-ban kinevezik az USA argentin - paraguayi nagykövetévé. Mivel a két ország ekkor hadban áll egymással Asbóthnak nagy szerepe lett volna a két ország közötti béke megteremtésében. Küldetését azonban nem tudta befejezni, a polgárháborúban szerzett súlyos fejsebe végzett vele 1868. január 21-én Buenos Airesben. 1990. közepéig a Buenos Airesi angol temetőben nyugodott, ekkor az 1980-as években előkerült végrendeletnek megfelelően Wasingtonba szállították földi maradványait és 1990. október. 23-án az arlingtoni Nemzeti Temetőben katonai pompával temetik el újra a többszörösen kitüntetett katonát, elismert diplomatát.